Az épületek szigetelése rengeteget fejlődött az elmúlt évek során, köszönhetően az egyre fejlettebb szigetelőanyagoknak és technológiáknak. A bitumenes lapostető vízszigetelése rendkívül embert próbáló munkának számított néhány évtizeddel ezelőtt. A bitumenes alapozó megjelenésével viszont jelentősen leegyszerűsödött a munkafolyamat, de még mindig nagy odafigyelést igényel, hiszen elég egyetlen apró hiba és a víz az első adandó alkalommal utat tör magának.
Kezdetben nyílt lánggal olvasztották meg a bitument, amit ezután egyszerűen szétkentek a betonon, betömítve ezzel a kisebb-nagyobb réseket, lyukakat, felületi egyenetlenségeket. Ezt követően, erre a masszára került a bitumenpapír. Manapság a bitumenes alapozónak köszönhetően már nincs szükség olvasztásra, kellősítésre viszont annál inkább, ami a felület előkészítését foglalja magába. Ez szintén arra szolgál, hogy kitöltse a mikrorepedéseket, megakadályozva ezzel a víz beszivárgását. Ezután meg kell várni, amíg a bitumenes alapozó teljesen megszárad. Csak ezután következhet az olvasztás, aminek során a szigetelőlemezek és az alapozó anyaga összeolvad, ezzel egy kifogástalan vízzáró réteget hozva létre.
A bitumenes alapozó fajtái
Alapvetőleg két csoportot különböztetünk meg. Az egyik a vizesbázisú, a másik pedig az oldószeres bitumenes alapozó. Az előbbi gazdaságos választás és +5 fok fölött ajánlott az alkalmazása.
A tartósságát nagyban befolyásolhatja a hőingadozás mértéke. Főként az olyan helyeken célszerű használni, ahol csekély a hőingadozás, mint például a pincében. Az oldószeres már sokkal időtállóbb, ami kiemelten igaz az SBS modifikált változatok esetében.